2010. szeptember 10., péntek Nikolett, Hunor napja
EU OLDALAK
KÖZÉRDEKŰ
A magyar élelmiszeripar stratégiai jelentősége
Az élelmiszertermelés stratégiai jelentősége
Az élelmiszer termelés és feldolgozás globális stratégiai jelentősége a világméretű élelmiszerigény ugrásszerű növekedése és az élelmiszer előállítás ezzel szemben álló területi, ökológiai korlátai miatt egyre nyilvánvalóbb. Az elmúlt évtizedek élelmiszer-túltermelése után ismét egyre súlyosabb társadalmi-politikai kérdés az élelmiszerellátás biztonsága. Újból gond lehet egyes országok számára az importfüggés, és ezt a folyamatot radikálisan felgyorsíthatja a válság. Ezen túlmenően, az áruk világméretű szabad áramlása révén fokozottan megjelenő élelmiszerbiztonsági kockázatok felértékelik a fogyasztók szemében azokat a helyi élelmiszer előállítókat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel tudják garantálni a biztonságot.
Ebben a helyzetben az élelmiszer előállítás területén komparatív előnyökkel rendelkező országoknak, mint amilyen Magyarország is, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezt az előnyüket a lehető legjobban kihasználják. Az ország és a nemzetgazdaság alapvető érdeke, hogy az élelmiszergazdaság kiemelkedő adottságait kihasználva, korábbi versenyképességét visszaszerezve majd tovább növelve, megbízhatóan hozzájáruljon a hazai élelmiszerszükséglet kielégítéséhez, és a saját ellátás biztonságán túl, lehetőségeihez mérten hozzájáruljon az egész gazdaság fejlődéséhez.
A magyar élelmiszeripar szerepe, helyzete a magyar nemzetgazdaságban
A 25 tagú Európai Unió élelmiszer- és italipari termelésének értéke eléri a 913 milliárd eurót. A közösség feldolgozóiparának első számú ágazata 13,4%-os részesedéssel, s a legnagyobb munkaerő foglalkoztató is egyben, a mintegy 308000 vállalkozás 4 milliónál több embert foglalkoztat.
Magyarországon a 14 ágazatot átfogó feldolgozóiparon belül - stratégiai jelentősége ellenére - az élelmiszeripar részesedése az ipari teljesítményből csökkenő tendenciát mutat. Amíg 2002-ben 14,9%-os részesedéssel a 2. volt az ágazatok rangsorában, addig 2007-re részesedése 8,6%-ra csökkent (bruttó termelési értéke ekkor mintegy 2002 milliárd Ft volt). Ez az ágazati rangsorban még mindig a 3. helyet jelenti, mutatva az ágazat továbbra is kiemelkedő jelentőségét.
A magyar élelmiszeripar az élelmiszer-ellátási lánc központi
Stratégiai fontossága ellenére az ágazat súlyos válságban van. A magyar élelmiszeripar nem tudta kihasználni az EU csatlakozásból adódó lehetőségeket, hazai beszállítói pozíciója csökkent, különösen a többi új csatlakozó tagállamból származó import térnyerésével szemben. Exportorientáltsága ugyanakkor jelentős, külkereskedelmi mérlege még mindig pozitív, ez a szaldó azonban fokozatosan csökken. Jövedelemtermelő képessége évek óta romlik: adózás előtti eredménye 2006-ról 2007-re például mintegy 40%-kal zuhant, jelentősen alulmúlva a hazai mezőgazdaság hasonló mutatóját.
A kibontakozás lehetőségei
Az általános, minden ágazatot befolyásoló gazdasági/szabályozási környezet kedvező megváltoztatásán túl (elvonások jellege, mértéke, jogbiztonság, vállalkozásbarát adminisztráció stb.) a magyar élelmiszeripar válságból való kibontakozásához sürgős lépéseket kell tenni:
-
Biztosítani kell a vállalkozások forráshoz jutását testre szabott finanszírozási konstrukciók ösztönzésével.
-
Fókuszálni kell az ÚMVP forrásokat a magasabb hozzáadott érték előállítására irányuló fejlesztésekre.
-
Ösztönözni kell a szakágazatok szerkezetátalakítását, a koncentrációt és a specializációt.
-
Szabályozással, a támogatási feltételek megfelelő kialakításával, a partnerek összehozásával ösztönözni kell a piaci szereplők szorosabb együttműködését, integrált termékpálya rendszerek kialakítását.
-
A tömegtermékek előállítása helyett a magasabb minőségű termékek előállítását kell előtérbe állítani. Ösztönözni kell az erre irányuló kutatást és fejlesztést.
-
A kutatási-fejlesztési valamint marketing támogatások területén előnyben kell részesíteni az együttműködésben megvalósuló tevékenységeket.
-
Segíteni kell az élelmiszeripar és a HoReCa szektor szereplőinek együttműködését, ösztönözni kell a KKV-k és a nagy feldolgozók közötti (pl. választékbővítési célú) beszállítói kapcsolatok kialakítását.
-
Segíteni kell az élelmiszeripari KKV-k szorosabb integrálását a vidékfejlesztési programokba, célzott vidékfejlesztési támogatásokkal (pl. Leader); ösztönözni kell részvételüket a True Food kezdeményezésben.
-
Az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében és fenntartásában, a fekete - szürke gazdaság visszaszorításában továbbra is hatékony kormányzati intézkedéseket kell tenni.
-
A Magyar Élelmiszerkönyvben ki kell alakítani a prémium termékekre vonatkozó előírások - önkéntes alapon működő - szabályozási rendszerét. Ösztönözni kell a minőségi rendszerekben való részvételt.
-
Az élelmiszeripari szakirányú képzést minden szinten az ipar igényeihez kell igazítani. A magyar tulajdonú/vezetésű élelmiszeripari vállalkozásokra alapvetően jellemző túlélő, vagy legfeljebb követő stratégiai felfogás miatt különösen fontos a stratégiai szemléletű menedzserképzés.
-
Végezetül, nem hanyagolható el a fogyasztók tájékoztatása/képzése az élelmiszerekkel kapcsolatos lényeges tudnivalókkal kapcsolatban. Szükség van a fogyasztói tudatosság erősítésére, a tévhitek eloszlatására, a fogyasztóvédelem, az élelmiszertermelés társadalmi, környezeti stb. vonatkozásainak megismertetésére.
Forrás: FVM - Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály
2009.05.08. 10:04