2010. szeptember 10., péntek Nikolett, Hunor napja
Nagy kontrasztú változat Alapértelmezett színséma
english

Vidékfejlesztési Minisztérium

Főoldal >> Élelmiszeripar

A magyar élelmiszeripar stratégiai jelentősége

Az élelmiszertermelés stratégiai jelentősége

Az élelmiszer termelés és feldolgozás globális stratégiai jelentősége a világméretű élelmiszerigény ugrásszerű növekedése és az élelmiszer előállítás ezzel szemben álló területi, ökológiai korlátai miatt egyre nyilvánvalóbb.
Az elmúlt évtizedek élelmiszer-túltermelése után ismét egyre súlyosabb társadalmi-politikai kérdés az élelmiszerellátás biztonsága. Újból gond lehet egyes országok számára az importfüggés, és ezt a folyamatot radikálisan felgyorsíthatja a válság. Ezen túlmenően, az áruk világméretű szabad áramlása révén fokozottan megjelenő élelmiszerbiztonsági kockázatok felértékelik a fogyasztók szemében azokat a helyi élelmiszer előállítókat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel tudják garantálni a biztonságot.

Ebben a helyzetben az élelmiszer előállítás területén komparatív előnyökkel rendelkező országoknak, mint amilyen Magyarország is, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezt az előnyüket a lehető legjobban kihasználják.
Az ország és a nemzetgazdaság alapvető érdeke, hogy az élelmiszergazdaság kiemelkedő adottságait kihasználva, korábbi versenyképességét visszaszerezve majd tovább növelve, megbízhatóan hozzájáruljon a hazai élelmiszerszükséglet kielégítéséhez, és a saját ellátás biztonságán túl, lehetőségeihez mérten hozzájáruljon az egész gazdaság fejlődéséhez.

A magyar élelmiszeripar szerepe, helyzete a magyar nemzetgazdaságban

A 25 tagú Európai Unió élelmiszer- és italipari termelésének értéke eléri a 913 milliárd eurót. A közösség feldolgozóiparának első számú ágazata 13,4%-os részesedéssel, s a legnagyobb munkaerő foglalkoztató is egyben, a mintegy 308000 vállalkozás 4 milliónál több embert foglalkoztat.
Magyarországon a 14 ágazatot átfogó feldolgozóiparon belül - stratégiai jelentősége ellenére - az élelmiszeripar részesedése az ipari teljesítményből csökkenő tendenciát mutat. Amíg 2002-ben 14,9%-os részesedéssel a 2. volt az ágazatok rangsorában, addig 2007-re részesedése 8,6%-ra csökkent (bruttó termelési értéke ekkor mintegy 2002 milliárd Ft volt). Ez az ágazati rangsorban még mindig a 3. helyet jelenti, mutatva az ágazat továbbra is kiemelkedő jelentőségét.

A magyar élelmiszeripar az élelmiszer-ellátási lánc központi fontos eleme. Élelmiszergazdasági jelentőségére jellemző, hogy még jelenleg is a hazai mezőgazdasági termelés mintegy kétharmadát vásárolja fel továbbfeldolgozás céljából. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszeripar által közvetlenül foglalkozatott mintegy 126 ezer fő mellett több százezer mezőgazdaságból élő állampolgár megélhetése függ az ágazat teljesítményétől.

Stratégiai fontossága ellenére az ágazat súlyos válságban van.
A magyar élelmiszeripar nem tudta kihasználni az EU csatlakozásból adódó lehetőségeket, hazai beszállítói pozíciója csökkent, különösen a többi új csatlakozó tagállamból származó import térnyerésével szemben. Exportorientáltsága ugyanakkor jelentős, külkereskedelmi mérlege még mindig pozitív, ez a szaldó azonban fokozatosan csökken. Jövedelemtermelő képessége évek óta romlik: adózás előtti eredménye 2006-ról 2007-re például mintegy 40%-kal zuhant, jelentősen alulmúlva a hazai mezőgazdaság hasonló mutatóját.

A kibontakozás lehetőségei

Az általános, minden ágazatot befolyásoló gazdasági/szabályozási környezet kedvező megváltoztatásán túl (elvonások jellege, mértéke, jogbiztonság, vállalkozásbarát adminisztráció stb.) a magyar élelmiszeripar válságból való kibontakozásához sürgős lépéseket kell tenni:
  • Biztosítani kell a vállalkozások forráshoz jutását testre szabott finanszírozási konstrukciók ösztönzésével.
  • Fókuszálni kell az ÚMVP forrásokat a magasabb hozzáadott érték előállítására irányuló fejlesztésekre.
  • Ösztönözni kell a szakágazatok szerkezetátalakítását, a koncentrációt és a specializációt.
  • Szabályozással, a támogatási feltételek megfelelő kialakításával, a partnerek összehozásával ösztönözni kell a piaci szereplők szorosabb együttműködését, integrált termékpálya rendszerek kialakítását.
  • A tömegtermékek előállítása helyett a magasabb minőségű termékek előállítását kell előtérbe állítani. Ösztönözni kell az erre irányuló kutatást és fejlesztést.
  • A kutatási-fejlesztési valamint marketing támogatások területén előnyben kell részesíteni az együttműködésben megvalósuló tevékenységeket.
  • Segíteni kell az élelmiszeripar és a HoReCa szektor szereplőinek együttműködését, ösztönözni kell a KKV-k és a nagy feldolgozók közötti (pl. választékbővítési célú) beszállítói kapcsolatok kialakítását.
  • Segíteni kell az élelmiszeripari KKV-k szorosabb integrálását a vidékfejlesztési programokba, célzott vidékfejlesztési támogatásokkal (pl. Leader); ösztönözni kell részvételüket a True Food kezdeményezésben.
  • Az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében és fenntartásában, a fekete - szürke gazdaság visszaszorításában továbbra is hatékony kormányzati intézkedéseket kell tenni.
  • A Magyar Élelmiszerkönyvben ki kell alakítani a prémium termékekre vonatkozó előírások - önkéntes alapon működő - szabályozási rendszerét. Ösztönözni kell a minőségi rendszerekben való részvételt.
  • Az élelmiszeripari szakirányú képzést minden szinten az ipar igényeihez kell igazítani. A magyar tulajdonú/vezetésű élelmiszeripari vállalkozásokra alapvetően jellemző túlélő, vagy legfeljebb követő stratégiai felfogás miatt különösen fontos a stratégiai szemléletű menedzserképzés.
  • Végezetül, nem hanyagolható el a fogyasztók tájékoztatása/képzése az élelmiszerekkel kapcsolatos lényeges tudnivalókkal kapcsolatban. Szükség van a fogyasztói tudatosság erősítésére, a tévhitek eloszlatására, a fogyasztóvédelem, az élelmiszertermelés társadalmi, környezeti stb. vonatkozásainak megismertetésére.